A zöld a domináns szín a termési időszak legnagyobb részében. A növényekre a rájuk jellemző zöld színt a klorofil nevű színezőanyagnak köszönhetik, mely leveleikben bőséges mennyiségben van jelen. A klorofilt „folyékony napfény”-nek nevezték el, mivel magába szívja a nap energiáját. Van egy mondás, mely szerint „belül zöld, belül tiszta”.
Itt vásárolhat vitaminokat, étrendkiegészítőket .
A növényvilág élő szervezetei számos különféle sejtből állnak, melyek két nagyobb csoportba sorolhatók: az elsőbe azok, melyek a növény anyagcsere-tevékenységéért felelősek, a másodikba azok, melyek anyagcsere szempontjából inaktívak, és egyrészt mechanikai támogató szerepet töltenek be, másrészt a nedvek keringésére ügyelnek. A metabolikusan aktív (parenchymatikus sejtek) tartalmazzák az összes biokémiailag fontos sejt organellumot. A növényekre jellemző organellumok neve plasztida. Pontosabban a plasztidák olyan organellum-családot alkotnak, melynek tagjai előfutárok, melyekből később kloroplasztok, kromoplasztok, amiloplasztok és etioplasztok fejlődnek.
A kloroplasztok adnak otthont a fotoszintetikus apparátusnak, színük általában zöld. Nagyrészt a levelek sejtjeiben találhatók, de más zöld szövetekéiben is előfordulnak. Minden kloroplaszt tartalmaz klorofil-pigmentet. Neve görög eredetű :chloros=zöld, és phyllon = levél. A pigmentek olyan kémiai vegyületek, melyek visszatükrözik a látható fény bizonyos hullámhosszú tartományát. Ettől tűnnek „színes”-nek. A virágok, a korallok, sőt az állati bőr is tartalmaz pigmenteket, mely a színűket kölcsönzik. Fényvisszaverő tulajdonságuknál is fontosabb, hogy pigmentjeik képesek egyes hullámtartományok elnyelésére. A fotoszintézis fényfázisában három alapvető pigment-osztályt különböztetünk meg: klorofilok – zöldes pigmentek, karotenoidok – általában vörös, narancs, vagy sárga pigmentek, közéjük tartozik a jól ismer vegyület, a karotin, mely a sárgarépának is kölcsönzi a színét; fikobilinek – vízben oldódód pigmentek, melyek a kloroplaszt sztrómájában találhatók. Csak a cianobaktériumokban és a rodofitákban fordulnak elő. E pigmentek mindegyike kromoprotein formában fordulnak elő (pigment-protein komplexek), és egy protein és egy non-protein (prosztetikus) komponensből állnak.
